Életmód, Érdekes

10 bizonyíték rá, hogy az emberiség folyamatosan fejlődik, és nem mindig az előnyére

Amikor az „evolúció” szót halljuk, általában arra gondolunk, amikor két lábra álltak az emberek, vagy amikor elkezdett csökkenni a testszőrzet, és egyéb hosszútávú változásokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a folyamat leállt volna: az evolúció most, ebben a pillanatban is zajlik és folyamatosan változtatja a testünk. A mai cikkünkben ezt be is bizonyítjuk.

 

 

 

Hidegebbek lettünk

Testhőmérséklet

1851-ben egy német orvos 25 ezer beteget vizsgált meg ahhoz, hogy megállapítsa az emberek átlag testhőmérsékletét. Ez akkoriban 37°C volt, de a kutatók nemrég úgy döntöttek, hogy újraellenőrzik az embereket. Napjainkban egy felnőtt ember átlagos testhőmérséklete 36,6°C, vagyis 170 év alatt 0,4°C-kal csökkent. Ez feltehetően a ritkább fertőző betegségeknek és a melegebb otthonainknak köszönhető.

Ez a változás egyben azt is jelenti, hogy napi 150 kalóriával kevesebbre van szüksége a szervezetünknek a megfelelő működéshez. Kár, hogy ettől függetlenül nem eszünk kevesebbet.

Magas, túlsúlyos és hosszú életűek lettünk

Kövér túlsúlyosak

Az elmúlt 100 év során az országok többségében jelentősen magasabbak, kövérebbek lettek az emberek, mint bármikor a történelem során, ráadásul a várható élettartamuk is megnőtt. Ez nem feltétlenül az evolúció eredményeként, sokkal inkább a megváltozott körülmények miatt történt: több és változatosabb élelmiszer áll rendelkezésre, az egészségügy fejlődött, és a higiéniai szabályokra jobban figyelünk.

Később köszönt be a menopauza

A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a menopauza ma később jelentkezik a nőknél, mint az őseink esetében. Ez valószínűleg szintén az előbb említett dolgoknak, vagyis a várható élettartam megnövekedésének, a változatosabb táplálkozásnak és a jobb egészségügynek köszönhető.

Maga a jelenség egyébként több szempontból is érdekes, mivel kutatások azt mutatják, hogy minél idősebb a nőt megtermékenyítő férfi, annál nagyobb eséllyel változik a DNS-e, ami további evolúciós változásokat okozhat a közeljövőben.

 

 

 

Korábban kezdődik a pubertás

Korai pubertás

Nézd meg ezt a képet a két tizenéves lányról. Az egyik 100 évvel ezelőtt élt, a másik most, napjainkban. Nehéz megmondani, hogy egyidősek, pedig így van. Az evolúció nemcsak kitolta a menopauzát, de a szexuális érettséget is előrehozta, aminek köszönhetően a tinédzserek idősebbnek tűnnek, mint eddig bármikor.

Egy genetikus csapat megvizsgálta a kanadai L’Ile-aux-Coudre-sziget egyházának iratait, és megállapította, hogy minél korábban szültek gyermeket a nők a múltban, annál nagyobb eséllyel élték meg az utódok a felnőtt kort. A rossz egészségügyi és higiéniai helyzet miatt tehát az evolúció jó eséllyel megpróbált alkalmazkodni a minél korábbi utódnemzéshez.

Az alkar harmadik artériája korábban eltűnt

Általában 2 artéria halad át az ember alkarján: a radialis és az ulnaris. A magzatok kifelődése közben azonban van egy harmadik – középső is – mely később eltűnik. Vagy marad. Tudósok megállapították, hogy míg a 19. század végén élt emberek esetében csak a 10%-uknál maradt meg ez az artéria, addig a ma élő embereknél ugyanez az arány 35%. Ennek megvannak a maga előnyei: jobb véráramlást biztosít, és bizonyos sérülések esetén nagy segítségére lehet a szervezetnek.

A fejünk nagyobb, a csípőnk vékonyabb lett

Nagy fej kis derék

Amikor az őseink úgy döntöttek, hogy kétlábra állnak, a csípőjük összeszűkült, ezzel alaposan megnehezítve a gyermekvállalás folyamatát. Minél nagyobb egy anya feje és minél keskenyebb a csípője, annál veszélyesebb a szülés, ezért a 20. századig az evolúció megpróbálta kompenzálni mindezt. Ekkor azonban megjelent a császármetszés, és bár a nagy fej továbbra is prioritást élvezett, a csípő mérete már nem volt többé fontos, ezért azóta ismét szűkülni kezdett a csípőnk.

Alkalmazkodtunk a maláriához

Ez a betegség nagyon régóta sújtja már Afrika lakóit, de úgy tűnik, hamarosan vége szakadhat. A Zöldfoki-szigetek lakói már olyan DNS-mutációval születnek, ami megvédi a testet a maláriát terjesztő parazitáktól. Az evolúció mértékéhez képest ez nagyon gyors folyamatnak mondható, amire nagy szükségük is lehet az embereknek, mivel még a modern malária elleni védőoltások sem nevezhetők túlságosan hatékonynak.

 

 

 

 

Megjelent egy gén, ami lelassítja az öregedést

Öregedéslassítás

A Serphine1 génmutációt először az amish közösségben találták meg. Ez a gén felelős egy olyan speciális fehérje előállításáért, amely szabályozza a véralvadást. Tanulmányok kimutatták, hogy ez a tulajdonság megvédhet a szív- és az érrendszer életkorral összefüggő betegségeitől.

A 173 vizsgált amish alany közül 43-nál volt jelen ez a mutáció, és átlagosan 10 évvel tovább éltek, mint azok, akiknél nem volt jelen. A közösség várható élettartama bár 75 év volt, a mutált gént hordozóké 85, ráadásul kevesebb problémájuk volt az ereikkel és a szívükkel.

Gyengülnek a csontjaink

A mezőgazdaság megjelenésével az emberiség már nem csinálja a korábban évezredeken át végzett szántóföldi munkát, teljesen megváltozott és elkényelmesedett az életünk. Ennek köszönhetően pedig a csontjaink könnyebbek és törékenyebbek lettek. Ez a jövőben az irodai munka és a kényelmes életmód hatására valószínűleg még gyorsabb változásokat okoz majd, és ki tudja, talán egyszer az emberek egyszer abbahagyják a járást és mászni kezdenek, mint a lajhárok. Nem olyan elképzelhetetlen, mint amilyennek hangzik, pláne, hogy vannak közös őseink.

Egyre kisebb az agyunk

Agyzsugorodás

Ami az agyat illeti, a több nem feltétlenül jobb. Az elmúlt 20 ezer évben az emberek agyának mérete folyamatosan csökkent, és ez a mai napig így van. Az egyik elmélet szerint az agyunk méretének csökkenése egyenes következménye annak, hogy csökken az emberek agressziója, vagyis növekszik a bizalom és a tolerancia. Ugyanezen okból kifolyólag a háziasított állatoknak is kisebb okuk van, mivel megbíznak az emberekben, és jóval kevesebb veszélyhelyzetben találják magukat, mint a vadon élő társaik.

Kutatók tanulmányokat végeztek közönséges és bonobó csimpánzok segítségével. Evolúciós szempontból mindkét faj nagyon hasonlít az emberhez, bár fizikailag nyilván különbözünk egymástól. A bonobók agya jelentősen kisebb, mint a közönséges csimpánzoké, és valószínűleg ezzel van összefüggésbe, hogy sokkal jobban alkalmazkodnak a csapatmunkához: ha nincs elég étel, akkor osztozkodni kezdenek. A közönséges csimpánzok nem hajlandók együttműködni egymással ilyen körülmények között.

A folyamatos változások ellenére a testünk még mindig nagyon messze van a tökéletestől, és nagy kérdés, hogy elérhetjük-e egyáltalán valaha. Neked mi a véleményed, mire kellene jobban odafigyelnie az evolúciónak?

 

 

 

forrás



►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ❤ KÖSZÖNJÜK!



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?